PMN: augusztus 24-én Koncz Zsuzsa koncertshowja zárja a fesztivált

Az a vékony lány, csodálatos hanggal és derékig érő hajjal - a haj ugyan rövidebb lett, de a csodálatos hang nem változott, s az a vékony lány, Koncz Zsuzsa öt évtizede a magyar beat, pop és rockzene meghatározó egyénisége, aki elsősorban verslemezeiért és politikai tartalmú dalairól, valamint választékos előadásmódjáról ismert.

És aki 10 év után ismét Szatmáron énekel, méghozzá egy különleges és ritkaságnak számító, szabadtéri koncerten.

Az első, 1962-es tehetségkutató vetélkedőn, a Ki Mit Tud-on indult, példátlan pályafutása töretlenül folytatódik azóta is, hiszen ő az egyetlen magyar énekesnő, aki tavaly márciusban tizedszer is a budapesti Aréna színpadára lépett, s az elsöprő erejű nagykoncert a magyarországi zenei élet kiemelkedő eseménye volt  2014-ben.
A Ki Mit Tud szereplését követően keresik meg az akkori amatőr sztárzenekarok, az Omega, majd az Illés, végül a Metro, akikkel a következő években énekel, akikkel pályája a későbbiekben összefonódik. Az Illés zenekarral felvett, Rohan az idő a magyar nyelvű rockzene első, minden eladási rekordot megdöntő felvétele volt.

Az addigiaktól eltérő új hangzás, és előadásmód, az énekhang szokatlan, egyéni volta, az új stílus meghódította a közönséget. 1967-ben megjelenik az első magyar rock LP (még beat-nek hívják) az Ezek a fiatalok című film zenéjével, ami jelentős állomás Koncz Zsuzsa pályáján. Főszereplője is a filmnek, amely óriási közönségsiker, egyben hű dokumentuma egy mára történelemmé lett kornak, egy generáció, egy új életérzés megjelenésének. Itt énekel először olyan társadalmi, szociológiai ihletésű dalokat, Bródy János szövegeivel (Szőke Anni balladája, Mr. Alkohol, Ez az a ház), melyeknek alapvető szerepe volt abban, hogy emberi-művészi karaktere, nézetei, későbbi dalai, milyenné alakultak.

A "különutasság", mely a mai napig jellemzi munkásságát, már itt tetten érhető. A megzenésített versek, a tematikus, társadalomkritikus szövegek jelenléte a kezdetektől folyamatos, ez a későbbiekben a rendszerrel való összeütközések forrása lesz. A példányszámok, (minden LP aranylemez, akkoriban 50 000, majd 100 000 példány) a népszerűség egyre nő, a színpadi sikerek zajosak. Az Illés zenekarral készült öt lemezből az 1973-as Jelbeszédet, politikai okok miatt betiltják.

Ezek után mind Koncz Zsuzsa, mind a szövegíró Bródy János számára kihívássá válik, hogy a dal, a gyanakvó, szőrszálhasogató cenzúra ellenére is, az önkifejezés eszköze maradhasson. Koncz Zsuzsának ezt megelőzően is voltak tapasztalatai a cenzúráról, hiszen addig készült felvételeinek nagyjából felét, a Magyar Rádió hasonló okból nem játszotta. A válasz az 1974-ben készült két lemez, a Gyerekjátékok és a Kertész leszek, melyen először énekel kizárólag megzenésített verseket. Miközben pályája szorosan kötődik a hazához, a sajátosan magyar viszonyokhoz, gondolkodásmódhoz, temperamentumhoz, sorra aratja külföldi sikereit. 

De nem csak külföldön, hanem Magyarországon is folyamatosan készíti lemezeit, például az 1979-es Valahol című albumot az évtized lemezének választja a szaksajtó. A '80-as évek elején a Fonográf együttes megszűnésével lezárul egy korszak. A szövegeket továbbra is Bródy János írja, de lemezei már nem köthetők egy-egy zenekarhoz. Kibővül a felvételein kozreműködő muzsikusok névsora. Bródy és Tolcsvay László mellett a 80-as évek elején egy időre csatlakozik hozzá Bornai Tibor (KFT), majd Gerendás Péter, Bódi László Cipő (Republik), Zavodi Gábor, Lerch István.

Ezekben a változó összetételű zenei műhelyekben kézül a Fordul a világ, a rendszerváltást „megelőlegző" album, később az Ég és föld között, (melyen a felejthetetlen Cipővel énekel) majd a negyedik verslemez, Egyszerű ez... címmel, mely a Kertész leszek által megnyitott sort folytatja. Saját bevallása szerint a koncertek jelentik számára az igazi örömöt és a teljes kibontakozás lehetőségét. Éppen ezért folyamatosan koncertezik, miközben új stúdióalbumon dolgozik.